Bevezető :)

Sziasztok!Hát meghoztam a bevezetőt ,és remélem hogy tetszeni fog! :) A következő részt 3 komi után fogom meghozni ...Jó olvasást puszii :*

Sziasztok! Én Cornelia vagyok 20 éves és emós.Emiatt sokan el is ítélnek,főleg a kinézetem miatt.De nagyon  nem izgat a dolog,csak azt nem értem mért ítélnek már a külső alapján.Hát ez az élet.Hát akkor röviden magamról:csonka családban élek....anyukám meghalt 16 éves koromban.Pont akkor amikor a legnagyobb szükség lett volna rá.Végülid itt kezdődött el az emós korszakom.Apukám jelenleg beutazza az egész világot,mert valamilyen idétlen fiúbandának a testőre,meg még egy csajnak asszem Cher valaki meg Justin nem tom ki :s..gyakorlatilag engem az ilyen tinipicsák nem hoznak lázba inkább maradnak a síros és más egyéb számok :) valahogy ez az én világom..visszatérve a bemutatkozásomhoz... jelenleg a nagynénimmel Jennával  és  férjével Joellel  élek Kanadába.Az iskolába nem nagyon járok be,mert nincs kedvem halgatnia hogy a tanárok ott pampognak nekem a külömböző versekről mert ballada isten tudja miről.Elég annyi h tudok olvasni írni,és matekozni is nekem ez tökéletesen megfelel ennyi tudás is a megélhetésemre...hisz a kukások is jól keresnek nem ?És most jön a legcsodálatosabb dolog az én szürke életembe ,a barátom Conor.♥Ő bíztatott engem 4 évvel ezelőtt hogy legyek emós és akkor sikerül kikúrálnom ezt az egész anyás dolgot...és mennyire igaza van ! Igaz még azért várom hogy anya egyszer csak betoppanjon az ajtón azzal a címszóval "hogy hazajöttem a bóltból"....de ahányszor az ajtó felé nézek sose akkar bejönni rajta..ő már egy másik ajtón kopogtat és mondja azt hogy megjöttem beengednétek?..ilyenkor is értettem emg azt mit jelent emósnak lenni.Tudjátok kivűl erős,magabiztos lány vagyok ,de ha egyedül csücsülök itthon a négy fal között akkor viszont jutnak olyanok is az eszembe hogy azt még magam se gondolnám.Egyszer például felvágtam az ereimet mert úgy gondoltam hogy már nem jelentek semmit se a világnak ,majd begyógyszereztem magam és akkor jöttek a gyógyszerek...pár hetet benvotlam a kórházba  és akkor jött be Conor és kitárta a szívét és akkor minden happyend..aha csak azt hittem aztán jött egy telefon hogy apám összejött valami nővel és ött marad kukutyinba és engem meg itt hagy a semmi közepén szuper...azóta nem láttam apát,de van egy olyan érzésem hogy ez változni fog....sajnos...hát ennyi lenne az én kis történetem :)..
(FOLYTATJUK......)